XII.

Sziasztok! :) Mivel igyekszem bepótolni a lemaradásom,ezért erre a hétvégére hoztam még egy részt.Nem tudom,hogy mikor hozom majd az ez utánit,de addig remélem ez is megteszi. :) Köszönöm a kattintásokat,és a komikat,nagyon jól esnek. Jó olvasást! :D -Kriszti xx

Chapter 12.

-Azonnal áruld el,hogy mit titkoltok előlem!-mondtam,s könnyeim folytak le arcomon.
Anya arca szomorúsággal,és aggodalommal telt meg.Ide-oda pillantott szemeivel,s nagyokat nyelt.
-Anya!Mond el!-kérleltem.
Harry idegesen hajába túrt,majd hol rám,hol anyámra nézett.
-Semmi titkolni valónk nincs előtted-mondta,s egy erőltetett mosollyal az arcán közeledett felém.
-Ne mond ezt!Folyton azt hajtogatjátok hogy nem mondhatjátok el nekem.És akkor most meg azt mondod, hogy semmit nem titkoltok?-kérdeztem idegesen.-Nehéz így megbíznom bennetek.És nehéz így itt élnem.
-Drágám,ez nem ilyen egyszerű.Igazad van,el kéne mondanunk,de...de ez sajnos nem fog menni-rázta meg fejét.
-Harry,akkor te mond el,kérlek!-néztem mélyen szemeibe,remélve hogy megtörik a jég.
Zöld szemeiben mélyén ott bujkál a félelem,és az idegesség.Megrázza fejét.
-Kérlek-mondtam,s mindkettőjükre néztem.
Egymásra pillantanak,majd anyám közelebb jön,és odahúz az ágyamhoz,hogy leüljünk. Talán most elárulja, hogy mi az,amit titkolnak.
-Kincsem.Értsd meg kérlek,hogy nem szabad elmondanunk.Egyszer majd eljön az ideje,de nem most-mondta, s megsimítja arcomat.
Megrázom fejemet,s leveszem kezét az arcomról.
-Ez így nem fog menni-mondtam,s felálltam.
Szekrényemhez sétáltam,s elővettem mellőle a bőröndömet.Letettem az ágyra,majd szétnyitottam.
-Ugye nem akarsz elmenni?-pattant fel anya aggodalmasan az ágyról.
-De,igen.Sajnálom anya-mondtam,s inkább nem szerettem volna arcára nézni.
Tudtam,hogy kérlelni fog,hogy maradjak.És hogy elfog szomorodni.De én nem bírom ezt tovább. Titkolóznak, és nem tudhatom,hogy mi lesz a vége.
-Taissa.Maradj kérlek.Ne menj el!Egyáltalán hova mennél?-kérdezte remegő hangon.
-Apához költözöm-mondtam,miközben ruháimat pakoltam bőröndömbe.
-Kérlek,maradj!Még csak alig ékeztél.Ne menj el-kérlelt.-Harry,mond neki hogy maradjon!
-Taissa,szerintem sem lenne jó ötlet ha elmennél-jött oda,s leült az ágyamra.
-Miért Harry?Azért hogy folytassátok a titkolózást?És értetlenül álljak minden telefonhívásod előtt,amikor kibukva érkezel haza,és egy vágás van az arcodon? Vagy amikor anyát megtámadták? Vagy amikor kiabálsz a telefonba,és folyamatosan Louisal és Liamel mentek el helyekre?-néztem szemébe.-Az egész életetek egy nagy titok előttem-néztem mindkettőjükre.
-Nem Taissa.De nem válhatsz el anyádtól ismét-mondta Harry,s anyára nézett.-Szeret téged...
-Én is szeretem őt.De ha igazán szeretne,elmondaná,hogy mit titkoltok-mondtam kissé szipogva.
Csendben,egy szó nélkül nézték tovább,ahogyan pakolok.Belátták,hogy nem tudnak maradásra bírni,kivéve ha elmondják a titkukat.De nem tették.Anyám szó nélkül kilépett a szobámból,s halottam ahogyan lemegy a lépcsőn.
-Nem mész utána?-kérdeztem Harryt aki még mindig az ágyon ült.
-Miért csinálod ezt Taissa?-fogtam meg karomat,s maga elé húzott.
-Már ezerszer elmondtam.Ne kérj meg rá,hogy újra elismételjem-mondtam,s elfordítottam fejem.
Felállt,de még mindig nem engedte el karomat.Megfogta az államat,és magával szembe fordította fejem, így tökéletesen láthatta arcomat.Zöld szemeibe néztem.
-Miért hagysz itt?-nézett szemeimbe.
-Komolyan Harry?Miért lenne baj ha itt hagynálak téged?-néztem rá értetlenül.
Kezével fülem mögé tűrt egy kósza hajtincset.Megkéne neki mondanom,hogy hagyjon békén, de attól félek, soha többé nem fog így hozzám érni.Ha most elmegyek,és egyszer talán visszajövök,lehet,hogy Harry már nem lesz itt többé.Közelebb húz magához,majd ajkai enyémre tapadnak.Lassú,és meghitt a csókja.Sosem csókolt még így meg.Keze derekamra téved,és amennyire csak tud,közel húz magához.Imádkozom istenhez, hogy sose érjen véget a csókunk,de Harry eltávolodik tőlem.Szemeimbe néz,majd kisétál az ajtómon. Lefagyva,földbegyökerezett lábakkal állok,és csak bámulok magam elé. Megrázom fejem,majd folytatom a pakolást.-Ennek a csóknak jelentéktelennek kell lennie.Harry az anyám barátja.Én pedig nem szeretem Harryt, sőt egyáltalán semmilyen érzelmet nem táplálok iránt.Ez a csók,csak egyszerűen jól esett.Elvagyok keseredve,és ezt a csókot csak vigasznak foghatom fel-győzködtem magam.Lassan minden ruhám bepakolásával végzem.Telefonomért nyúlok,s kikeresem apa számát,majd hívom is.
-Szia drágám-szólt bele örömteljesen a telefonba.
-Szia-erőltettem meg magam.
-Valami baj van?-kérdezte egy kis aggodalommal a hangjában.
-Értem tudnál jönni?-kérdeztem.
-Persze.De miért?
-Majd elmesélem.És ha nem bánnád,hozzátok költözném-mondtam ki.
-Jó,semmi akadálya.Mindjárt indulok-mondta.
-Rendben-mondtam,s ezzel megszakítottuk a vonalat.
Ágyamra dobtam telefonomat.Kikészítettem egy egyszerű farmert,és egy kék felsőt,majd zuhanyozni mentem. Lezuhanyoztam,megfésülködtem,felöltöztem.Elpakoltam még azokat a cuccaimat,amik kint maradtak. Levonszoltam bőröndömet,és néhány kisebb táskámat a lépcsőn. Lepakoltam őket majdnem a bejárati ajtó elé.
-Tényleg elmész?-nézett rám anya szomorúan.
Én csak bólogattam,s közben felvettem fehér Conversem.Egy apró dudálást hallottam kintről,majd pár másodperc múlva apa megjelent az ajtóban.Anya és Harry mögém álltak. Anya odajött hozzám,s megölelt.
-Remélem azért még visszajössz.Vagy legalább néha meglátogatsz-mondta egy erőltetett mosollyal.
Nem szóltam semmit.Harryre pillantottam.Zöld szemei arcomat pásztázták.
-Sziasztok-lépett be apa.
-Szia John-mondta anya.
Harry elment tőlünk,s levetődött a kanapéra.
-Mehetünk?-nézett rám.
Bólintottam.Megfogta bőröndömet,én kezembe vettem kisebb táskáim,majd kimentünk az ajtón. Beraktuk cuccaimat a csomagtartóba,majd beültünk. Utoljára a házra pillantottam,majd elindultunk.
-Miért akartál eljönni anyádtól?-kérdezte,miközben az utat pásztázta.
Pár percig töprengtem a válaszomon.
-Nem igazán bírtam a pasiját.És nem igazán jöttem ki vele.Anyával sem voltam valami jóban-mondtam ki.
Hazudtam.Nagyon szeretem anyát.És hiányozni fog,azt hiszem.Bár Harry talán nem fog.Mostmár anyával lehet,és anya is vele.Nem kell többet titkolózniuk előttem,hisz nem is leszek velük. Ketten majd megoldják a dolgaikat.


Körülbelül három óra hosszú út után,megpillantok az út szélén egy táblát.Üdvözlünk Peterboroughban. 
-Pár perc és ott vagyunk-szólalt meg apa mosolyogva.
-Elizabethnek nincs ellenére hogy nálatok fogok lakni?-kérdeztem kicsit félve.
-Nem,dehogy.Örült neki hogy velünk fogsz lakni-mondta mosolyogva.
Mosolyogva bólintottam.Igazából,nem tudom mit gondoljak róla.Nem nagyon bírtam őt,mindig olyan volt, mintha uralkodni akarna felettem,pedig számomra ő senki.Még körülbelül 5 percig kocsikáztunk,majd megálltunk egy ház előtt.Egy emelettel rendelkezett.Krémszínű téglafal,egy kékes háztetővel.Az ablak keretek fehérek.Nagy udvar,rengeteg fával,és egyéb növénnyel. Kipakoltuk a cuccaimat,majd bementünk a házba.
-Szia Taissa.Örülök hogy itt vagy-mondta,s megsimította karomat.
-Szia.Én is örülök-mondtam egy halvány mosollyal.
Apa segített felvinni az emeletre a cuccaimat,majd megmutatták a szobámat.Nem túl nagy,de nem is kicsi. Falakon néhány kép.Egy ágy,egy ruhás szekrény,két éjjeliszekrény és egy íróasztal székkel.
-Remélem megfelel-mondta Elizabeth.
Én csak bólintottam.Megmutatták a ház többi részét is.
-Ideje vacsorázni.Mit szólnátok ha elmennénk egy közeli étterembe?-nézett ránk apa.
-Jól hangzik-mondta Elizabeth,majd egy puszit nyomott apám arcára.
-Akkor menjünk-mondta.
Követtem őket az autóhoz.Nem sok kedvem volt most elmenni a házból.Inkább a szobában maradtam volna,és aludni mentem volna.Eléggé fáradt vagyok.Egy közeli KFC-be mentünk.Apa kikérte az ételeket,majd leültünk és elkezdtünk enni.Elizabeth és apa nevetve beszélgettek.Nekem most nem sok kedvem volt velük társalogni,így inkább csendben maradtam,és ettem.Ha anyánál maradtam volna, most valószínű Harryvel veszekednék a kanapén,vagy éppen behálózna,és simogatna,csókolgatna.Vagy anyával beszélgetnék,esetleg már a szobámban lennék,és lefekvéshez készülődnék,és mire kijönnék a fürdőből Harry az ágyamon várna,és közölné,hogy ismét velem szeretné tölteni az éjszakát.Maga mellé vonna,és szorosan magához ölelne,és vele aludnék el.Reggel mellette ébrednék,aztán megint kezdődne a nap.
-Mehetünk?-kérdezte apa miután befejeztük az evést.
Én és Elizabeth is bólintottunk.Miközben az autóban ültünk,apa magyarázta nekem,hogy melyik épület mi, és milyen történelmi háttér áll előtte.Csendben,egyetértően bólogattam.
-Nem bánjátok én megyek aludni-mondtam mikor beértünk a házba.
-Rendben.Jó éjszakát-mondta apa,s puszit nyomott arcomra.
-Jó éjt-mondtam én is,s felmentem a lépcsőn.
Átvettem a pizsamámat,s ágyamba dőltem.10 perc forgolódás után sikerült elaludnom.

XI.

Hello! Nagyon örülök annak,hogy még mindig itt vagytok annak ellenére,hogy régen nem volt rész. Nagyon szépen köszönöm a kattintásokat, a követőket és persze a kommenteket. Nagyon jól esik, és remélem hogy nektek viszont tetszenek a részek. Próbálom hoszabbra írni őket,mert belátom elég rövidre sikerednek. De nem is húzom tovább a szót,itt is lenne a következő rész! Jó olvasást!- Kriszti xx 

Chapter 11.


Kinyitottam szememet,s rögtön Harry jutott eszembe. Nem éreztem derekamon,sem sehol máshol a kezét,így megfordultam, hogy megnézzem. De nem volt mellettem.Éreztem a mellettem lévő párnán az illatát.
Annyira jó illata van. Kezembe fogtam a telefonomat.8:41. Nem szokásom ilyen sokáig aludni,így rögtön felpattantam az ágyamból. Elvégeztem reggeli rutinomat,majd magamra kaptam egy fekete nadrágot,egy egyszerű szürke felsővel.Mire elkészültem már 9 óra is múlt. Lesétáltam a lépcsőn,és Niall láttam meg a kanapén terpeszkedve. Pár másodpercig megfordult a fejemben,hogy visszamegyek a szobámba,és inkább rá sem pillantok Niallre.De nem bújhatok el örökre előle.Szembe kell néznem vele.
-Szia-mondtam magabiztosan,miközben levetődtem mellé a kanapára.
-Jó reggelt-mondta széles mosollyal.
Ajak piercingjén megcsillant a fény.Istenem mennyire jól néznek ki rajta a piercingjei.Akaratlanul is végig futtattam szememet tetoválásain,és piercingjein.
-Még mindig jól nézek ki?-mondta,s nevetésben tört ki.
Érzem hogy arcom vörössé válik.Ennyit a magabiztosságról.
-Hol vannak a többiek?-kérdeztem.
Remélem elterelem a témát.
-Gemma és Harry elmentek egy közeli gyorskajáldába hogy hozzanak valami kaját.Kathy pedig még nem érkezett meg-mondta.
Csak bólogattam. Sosem szerette ha csak bólogatással fejezem ki azt,amit akarok. Mindig azt akarta, hogy határozottan ki mondjam amire gondolok.
-Még mindig nem szoktál le róla-csóválta rosszallóan fejét.
-Ahogyan te sem felejtetted el-mondtam.
-Három éven keresztül csináltad ezt.Persze hogy nem felejtettem el-mondta nevetve.
-Nem mintha olyan sokat lettél volna a társaságomban-motyogtam.
-Te nem engedted meg,hogy a bizalmadba férkőzhessek.Te taszítottál el magadtól.Nem én nem akartam közelebb kerülni hozzád-mondta,s ezzel egy kisebb vitába kezd bele.
-Talán azért Niall,mert folyton titkolóztál!-emeltem fel a hangomat-Hetekre tűntél el,és nem hívtál fel,sőt, még egy rohadt SMS-t sem hagytál!Aztán mikor hazajöttél,minden elakartál simítani egy bocsi,nagyon elfoglalt voltam-al. Azt hiszed jól esett?-néztem szemébe,s éreztem hogy könnyek gyűlnek szememben.
Sokat jelentett számomra Niall.És ahogy most felidézem ezeket az emlékeket,még jobban fáj,mint akkor átélni.
-Ugyan már Taissa.Nem várhattad el tőlem azt,hogy kitárjam előtted az egész életemet.Az egy dolog, hogy együtt voltunk,de azért vannak olyan dolgok amiket senkivel sem osztottam meg.Az,hogy együtt voltunk, nem változtatott semmin-mondta vállat vonva.
-Pont arról szól egy kapcsolat, Niall, hogy nem titkolóznak egymás előtt, és minden elmondanak egymásnak, és közösen megbeszélik.Amit te viszont nem tettél-mondtam,s a fájdalmamat a düh vette át.
Megrázza fejét,és ügyet sem vet arra, amit mondok.
-Előre sajnálom Gemmát-morogtam.
-Megtanulhatnád azt,hogy magadban tartsd némelyik gondolatod.Mellesleg,inkább ne sajnálj senkit.Elég boldog ő mellettem-mondta,s mosolyra húzta a száját.
-Mivel lenne ő boldog melletted?Talán jól megfekteted?-néztem rá.
Kár volt ezt kérdeznem tőle,hisz jól tudom mi erre a válasza.
-Igen Taissa, jól megfektetem.Nem is egyszer fektettem már meg-mondta nevetve.
Erre nem voltam kíváncsi.
-Nem tehetek róla,hogy te nem akartad hogy megdugjalak.Nem mintha bármit is akartál volna-mondta,s keserűen folytatta nevetését.
-Jó reggelt tubicáim-lépett be Gemma az ajtón,s mögötte Harry.
Gemma Niall-höz lépett,majd egy csókot lehelt ajkaira.
-Hogy aludtál?-nézett rám kérdően Gemma.
Harryre sandítottam.
-Jól-mondtam kissé zavartan.
Harry arcán egy elégedett mosoly jelent meg.
-És te?-kérdeztem,majd rámosolyogtam.
-Fantasztikusan-mondta széles mosollyal.-Viszont farkas éhes vagyok!-mondta,s a konyhába szaladt.
Niall utána battyogott,majd Harry,s én is.Letelepedtünk az asztalhoz,majd Harry előszedte a különféle gyorskajákat.Mindenki kedvére választotta ki,hogy mit eszik.Én egy hamburger mellett döntöttem.
-Tényleg jól aludtál?-kérdezte Harry olyan halkan,hogy csak én halljam.
Nem mintha Gemma és Niall bármit is halottak volna egymás nevetésén kívül.Félve bólintottam egyet, majd láttam hogy Harry ismét mosolyra húzza száját.
-Be kell vallanom,én is kellemesen aludtam.Bár a cerkámmal volt egy kis gondom-mondta,majd elnevette magát.
Arcom ismét vörössé változott.Néha zavarba ejt amikor ilyen szavakat használ,de azért tetszik.Meglep hogy ismét ilyen kedves velem.Bár haragudnom kéne rá,és anyára is amiért nem mondanak nekem el semmit. Miután végeztünk az evéssel,Niall és Gemma összeszedték a cuccaikat,majd elbúcsúztak tőlünk,és elmentek. Kicsit üresnek érzem nélkülük a házat.Bár Niall nem igazán fog hiányozni.
-Végre elment az a barom-mondta Harry miközben levágódott a kanapéra.
-Remélem ezt nem a nővéredre értetted-mondtam miközben lehuppantam mellé.
-Nem.Niall-re-mondta ki egyszerűen.
-Én sem kedvelem-mondtam vállat vonva.
Ez talán kicsit hazugság.Szerettem őt,és nem azt mondanám hogy nem kedvelem.Inkább azt,hogy nem igazán jó a kapcsolatom vele.
-Eléggé feszült voltál a közelében-mondtam, s Harryre néztem.
-És?Igen.Mert egy barom-mondta,s megfeszült az állkapcsa.
-Semmi..csak észrevettem-mondtam.
-Te sem tűntél valami jókedvűnek a közelében-mondta,s szemembe nézett.
-Mert nem is voltam jókedvű-vontam meg vállam.
-Miért?-kérdezte őszinte érdeklődéssel.
-Mert..mert-csak ennyit tudtam kinyögni.
-Mert...?-nézett rám.
-Hanyagoljuk a témát kérlek-mondtam,s lesütöttem szemem.
-Nem.Tudni akarom-mondta,s közelebb jött.
-Nem Harry.Te sem árulsz el semmit nekem.Akkor én miért mondjak el neked bármit is?-néztem szemébe.
-Ha elmondod,kérdezhetsz tőlem valamit,és válaszolok rá-ejtette ki a szavakat száján.
Pár percig hezitáltam.Ez nem is olyan rossz ajánlat.Én elmondom neki,hogy jártam Niallel,ő pedig elfogja mondani nekem azt,hogy mit titkolnak anyával.
-Rendben-mondtam.
-Akkor halljam-mondta,s mélyen szemembe nézett.
-Niall és én régen egy pár voltunk-hadartam el.
-Mi?Ez komoly? Te és az az idióta?-nézett rám,majd nevetésben tört ki.-Legalább megdugott?
-Igen,jártunk.De ez miért olyan vicces?Nem mintha te és ő olyan sok mindenben különböznétek-mondtam.
Harry abba hagyta a nevetést,és rám nézett.
-Taissa,ezt jobb lett volna ha magadban tartod.És igenis, elég sok mindenben különbözöm tőle-mondta.
Máris eltűnt a jókedve.
-Akkor most válaszolj a kérdésemre-mondtam,s szemébe néztem.
Arca komoly volt.Semmi érzelmet nem vettem rajta észre.
-Mit titkoltok Kathyvel?-néztem mélyen szemébe.
Tekintetét rögtön lekapta rólam,s a földre nézett.
-Hallani szeretném,Harry-mondtam.
Azt mondta válaszol egy kérdésemre.Hát tessék.Most kérem a válaszát.
-Taissa.Ezt nem mondhatom el.Ez az egész több dologról szól-mondta.
-Persze Harry.Köszönöm a válaszod-mondtam kikelve magamból,s felrohantam a szobámba.
Annyira nehéz lenne kibökni hogy mi van? Kezd elegem lenni ebből a sok titkolózásból. Szeretem anyát,de ha nem mondja el,hogy mi ez az egész,elveszti a bizalmamat.
-Taissa.Kérlek ne duzzogj-lépett be a szobámba Harry.
-Mert mit tegyek helyette?Nevetgéljek és éljek boldogan az anyámmal és a pasijával?Mellesleg hogy a pasija nem is szereti őt,hanem inkább a lányával kavargat?-mondtam,s felpattantam az ágyból.-Köszönöm Harry,inkább kihagyom.
-De majd minden rendben lesz.Csak kis ideig kell nyugodtnak maradnom-mondta,s végigsimított karomon.
-Nem Harry!Te is az egyik pillanatban eljátszod a kedves fiút,a másik pillanatban pedig egy kiállhatatlan, undorító alak vagy.Így bízzak meg benned?-néztem zöld szemeibe.
-Taissa,ez nem így van-mondta,s még közelebb jött.
-De,Harry,igenis így van!-mondtam,s már könnyek gyűltek szemeimben.
-Sziasztok-jött fel anya a lépcsőn.
Rám nézett,s rögtön elkomorodott az arca.
-Mi a baj drágám?-lépett oda hozzám.
-Azonnal áruld el,hogy mit titkoltok előlem!

X.

Sziasztok! Nagyon sajnálom,hogy nincsenek részek.De az iskola miatt tényleg kevés időm marad. Próbálok rendszeresebben részeket hozni.Most viszont itt is lenne a következő rész,remélem tetszeni fog.Jó olvasást!-Kriszti xx

Chapter 10.


Mikor megláttam az arcát,az ájulás szélén álltam.Niall állt előttem.Teljes életnagyságban.Semmit nem halottam róla azóta,amióta szakítottunk.Persze furdalt a kíváncsiság,hogy mit csinálhat,hogy van, és hogy
szeret-e még.Nem könnyen felejtem el azt a három évet.Voltak szép pillanataink,de a rossz pillanatokban sem voltak hiányaink.Folyton titkolózott,és sokszor egy telefonhívás után eltűnt. Hasonlóan mint Harry,csak ő volt amikor hetekre is elment,és nem kommunikáltunk túl sokat ez idő alatt.Emiatt is lett vége az egésznek. Megígérte,hogy nem fog titkolózni,de mégis folytatta. Sajnálom Gemmát.De azért bujkál bennem egy kis féltékenység.
-Ő itt Niall-mondta Gemma,s közelebb léptek.
Niall kék szemei csillogtak.Egy kis meglepettséget véltem felfedezni benne.De jól leplezte érzéseit. Ahogyan azt mindig is tette.
-Niall Horan vagyok-mondta,s kezet nyújtott.
Nyeltem egyet.
-Taissa vagyok-fogadtam el kéznyújtását.
A többieknek is bemutatkozott.Bár én ismertem.Elég jól ahhoz,hogy tudjam,most játszadozni fog velem. És szegény Gemmával is.A kanapéra ültünk.Én Harryvel az egyik kanapéra,s velünk szemben a másik kanapén Niall és Gemma foglaltak helyet. Niall átvetette karját Gemma vállán,s Gemma közelebb húzódott hozzá.Harry már lenyugodott,bár még mindig kisebb félelem terült szét bennem.Mi lett volna ha megüt?Niall és Gemma mesélni kezdték a megismerkedésüket és minden egyebet amit tudni kell róluk.Miközben beszéltek,közelebb csúsztam Harryhez,amit nagyon remélek nem vett észre,viszont annál inkább reménykedem benne,hogy Niall igen.Harry arcára pillantottam, de szerintem nem vette észre.Niall a szemembe nézett,és újra azt éreztem mint régen.A veszekedéseink miatt sosem kerültünk olyan közel egymáshoz.De nem is szerettem volna.Szerettem Niallt,de a titkolózásai miatt nem bízhattam meg benne 100%-osan. Három év után,mégis ő mondta ki, hogy szakítani akar.Teljesen lerombolta az érzéseimet,és összeestem.Nem volt mellettem senki,aki meghallgatott volna. Nate is elhagyott minket. Csak apám volt ott.De ő vele nem beszélhettem meg ezeket. Nem éreztem úgy,hogy menne.
-Pillanat és jövök-mondtam,s emeletre mentem a mosdóba.
Tükörbe néztem,majd egy nagy lélegzetet vettem.Minden oké lesz.Csak pár órát kell vele kibírnom.
-Minden rendben?-állt meg az ajtóban Harry.
-Persze.De miért érdekel ez téged?-kérdeztem.
-Látom rajtad,hogy feszült vagy.A megszokottnál is feszültebb-mondja,s közelebb jön.
-Harry!Az előbb még megakartál ütni,most meg itt "kedveskedsz"-mondtam "kissé" felháborodottan.
-Mi?Én..én nem is akartalak megütni.Miből gondolod azt?-nézett rám.
-Ökölbe szorítottad a kezed,és olyan vörös voltál,mint egy rák-mondtam.
-Nem ütöttelek volna meg.Semmiképpen sem.Nem tennék veled ilyet-mondja.
-De Harry,tennél.Túlságosan goromba,és forrófejű vagy-mondtam.
-De akkor sem bántanálak téged-monda,s közelebb jön.
-Miért nem,Harry?-kérdeztem
-Nem jöttök?-áll az ajtóba Gemma-Megzavartam valamit?-kérdezte zavartan.
-Nem,dehogy is!Megyünk is-mondtam,s már indultunk is le.
Örülök hogy Gemma feljött.Kissé kínosan éreztem magam.Niall kényelmesen ült a kanapén,majd Gemmát az ölébe rántotta.Csókcsatába kezdtek. Kínosan ültem a kanapén.Harry is lejött a lépcsőn,majd levágódott mellém a kanapéra. Láttam hogy őt nem igazán lepte meg ez a dolog.Rámnézett majd elmosolyodott.A gödröcskék ismét felbukkantak jóképű arcán.Mióta tartok én ott hogy jóképűnek tartom Harryt?Jó,rendben, beismerem. Tényleg jóvágású. Magas, vékony, izmos, és jóképű is.A tetoválások és piercingek csak még helyesebbé teszik.Nagyon illik hozzá ez a rossz fiús imázs.Bár kíváncsi lennék,milyen lenne, ha Harry visszahúzódóbb lenne.Meg persze nem lenne akaratos, és tetoválásai sem piercingjei nem lennének.De Harry így jó,ahogyan van.Vagyis nem jó..csak ez illik hozzá. Egy kis kedvesség nem ártana.
-Sziasztok-állított be anya.
Ennyire elszaladt volna az idő?Mindenki köszöntötte anyát,majd ő is leült közénk,és Gemma mesélni kezdett ismét a Niallel való kapcsolatukról.
-Kimegyek és készítek valami vacsit-mondtam,s felálltam.
-Az remek lenne-mondta Gemma,majd elmosolyodott.
Egy halvány mosollyal viszonoztam válaszát, majd a konyhába igyekeztem. Nem igazán tudtam mit készíthetnék, így a szendvicsek mellett döntöttem.Előszedtem a hozzávalókat majd nekiláttam.Hogy kerülhet ide Niall? Most kezdem csak igazán felfogni,hogy itt van.Megint láthatom.Nem értem,hogy miért kell vele újra találkoznom.
-Min töprengesz ennyire?-zavart meg Harry.
-Semmin-mondtam,s megráztam fejem.
Nem kell tudnia arról,hogy Niall nekem elég sokat jelentett.
-Te pedig miért jársz folyton a nyomomban?Mellesleg ma elég csendes voltál.Nem igazán értem mi ütött beléd-mondtam,miközben a szendvicseken ügyködtem.
-Ne kíváncsiskodj annyit Taissa.Hamar megöregszel-mondta hatalmas mosollyal az arcán.
Ez a mosoly engem is mindig mosolygásra kényszerít.Ma különösen csendes,és viszonylag normális.Kivéve a kisebb kirohanását a nappaliban.
-Tudod Taissa nagyon jól áll neked a háziasság-mondta nevetve.
Játékos megütöm a vállát,mire még jobban nevetni kezdett.Minden egyre érthetetlenebb. Hogy a fenébe tudok kijönni Harryvel? És így "játszadozni" és nevetgélni?De minden esetre nem panaszkodom,amíg ilyen kedves.
-Neked pedig az,amikor ilyen..kedves vagy.És lehet veled szórakozni.Végre a kedves Harry-mondtam vidáman.
-Azért ne éld bele magad túlságosan.Kedves vagyok,Gemma miatt.És mert itt az idióta pasija.De semmi több-mondta,s rögtön elkomorodtam.
Leugrott a konyhapultról,és a visszament a nappaliba a többiekhez.Kár volt neki megemlítenem hogy kedves,és hogy tetszik nekem ez az oldala.Befejezem az utolsó szendvicset is,és az asztalhoz hívom a társaságot.Meglep,hogy Niall még egy szót sem szólt hozzám.Lehet,hogy neki nem is számít annyit a múltunk mint számomra?Igaz,nekem ő volt az első komoly barátom.Neki viszont nem.Sőt elég hamar túltette magát rajtam,s már más lány oldalán van.Gemmáén.Akki Harry nővére.Hogy lehet ilyen kicsi a világ? Niall viccein nevet mindenki,kivéve engem és Harryt.Én már az összes viccét halottam több milliószor,így már nem találom őket annyira viccesnek,bár némelyiken elmosolyodom.Azt viszont nem értem,hogy Harry miért nem nevet rajtuk.Bár amennyire mogorva,így nem igazán találom meglepőnek. Vacsora után mindenki a nappaliba megy,és a kanapéra telepszünk.Kathy közli velünk,hogy neki még elkell mennie,mert dolga van,és éjszaka a barátnőjénél alszik,így elbúcsúzunk tőle.Gemma kiválaszt egy nyálas filmet,amit annyira nem bánok hogy meg kell néznem,de Harry és Niall arca elárulja hogy nekik nincs sok kedvük ehhez,de inkább nem szólnak semmit.A film alatt többször is ásítok,bár nem azért mert a film annyira rossz lenne,inkább azért mert elég fáradt vagyok.Gemma Niall ölébe hajtotta a fejét,és már alig tudja nyitva tartani szemeit.Harry kitámasztott fejjel,és fapofával bámulja a filmet.Semmi érzelmet nem vélek felfedezni az arcán.Tekintete előre mered és a tévét bámulja.Olyan szexi,ahogyan a tévéből áradó villanások meg-meg világítják az arcát.Zöld szemében csillogva tükröződik vissza a tévéből áradó fény.
-Látom sokkal érdekesebbnek találsz engem,mint a filmet-suttogja Harry mosolyogva,miközben még mindig a tévét nézi.
Elpirult arccal elmosolyodok,s nem szólok semmit.Hogy lehet valaki ilyen hatással rám?Teljesen megbolondulok tőle.
-Javaslom hogy mennyünk aludni-mondja Niall,és Gemmára néz.
Gemma csak ásít egyet,majd bólint,s kábán felül.Én is úgy döntök,hogy felmegyek aludni.Niall megkéri Gemmát hogy jöjjön utánam,és menjen aludni.Megígéri neki,hogy ő is mindjárt csatlakozik hozzá.Niall és Harry lent maradnak.Talán beszélgetnek,vagy még nézik a filmet,bár inkább az első választásra tippelek.
-Jó éjszakát Taissa-mondja álmosan Gemma,s eltűnik az egyik szobában.
Én is jó éjszakát kívánok neki,majd a szobámba sétálok.Kiveszek egy kényelmes pizsamát,majd a zuhanyzó alá lépek.Pár perc múlva kikászálódom,és fogat mosok, majd felöltözöm.
-Mit keresel itt?-kérdeztem,miután megláttam Hardint az ágyamon feküdni.
-Csatlakozom hozzád éjszakára-mondja,elhelyezkedik az ágyon.
-Nem tartom jó ötletnek-mondom,s az ágyamra ülök.
-Nem kérdeztem,hanem kijelentettem-mondta,majd betakarózott.
-Nincs jogod az ágyamban feküdni az engedélyem nélkül-húztam fel magam.
-Én is ugyan úgy ebben a lakásban lakom,ahogyan te,így van jogom ahhoz,hogy aludhassak,ahol szeretnék- mondta egy hatalmas vigyorral az arcán.
Hosszas órákon át tudnám sorolni az érveket,hogy miért nem aludhat velem az ágyamban,de inkább nem teszem meg,és egy rosszalló fejingatással én is az ágyba fekszem,és szándékosan az ellenkező irányba fordulok,hogy minél távolabb feküdjek Harrytől.
-Miért vagy ennyire távolság tartó?-kérdezte,miközben közelebb jött.
-Azért,mert engedély nélkül az ágyamban fekszel,és nem tartalak annyira jó barátnak,sőt semmilyen barátnak,hogy veled aludjak. Plusz az anyámmal jársz,és közben meg velem játszadozol-köptem ki a szavakat határozottan, miközben felé fordultam,hogy szembe nézhessek vele.
-Taissa.A Kathyvel köztünk lévő kapcsolatról inkább szót se ejts,mert nem tudod,és nem is érted ezt az egészet.
-Persze hogy nem értem Harry.Esélyt sem adtok rá hogy megértsem-mondtam teljesen kikelve magamból.
-Taissa.Azért mert..mert nem adhatunk esélyt egyenlőre arra,hogy megértsd-mondta,s kissé idegesen beletúrt a hajába.
-Köszönöm Harry...a semmit-mondom,majd elfordulok tőle,és becsukom a szemem,bár nemigazán tudok majd aludni ezek után.
-Sajnálom Taissa-mondta,majd közelebb jött,s derekamra helyezte kezét.
-Harry,hagyjál békén-mondtam idegesen.
Meleg keze még midig derekamon pihen.
-Harry..kérlek,vedd le a kezed rólam!-mondtam,s felé fordultam.
-Miért csinálod ezt velem Taissa?-kérdezte,s tekintete mélyen enyémbe férkőzött.
-Mit Harry? Mit csinálok én veled?-néztem rá értetlenül.
-Azt,hogy ennyire ellágyítasz-mondta.
Meglepődötten néztem rá.Én ellágyítom Harry Stylest?Halványan elmosolyodom,s közelebb megyek hozzá.Egy pillanatra elfeledkezem mindenről.Karjaiban megnyugvást találok.Fogalmam sincs mi ütött belém.Az egyik pillanatban kinem állhatom Harryt,de a kedves szavai,és tettei engem is ellágyítanak.Csak azt éri el vele,hogy jobban megkedveljem.Tudom hogy ez nem fog jól elsülni,mert pofára fog ejteni,de most nem érdekel.Érzem szuszogását,mert szorosan magához von.Becsukom a szemem,s már pillanatok alatt álomba is merülök.